 |
| |
 |
| |

|
Barátok és vendégek
a kiállításon.
|

|
Ternyák Zoltán
|
|
A
kiállítást megnyitotta dr. Losonci Miklós művészettörténész.
Ő
építész és festőművész egy személyben.
Jelenleg inkább fest bár a pesti Galmb utcai
Galéria belső építészetének Ő a szerzője.
Műveit szerkeszti nemcsak festi - ez az építész
a festőben. Megtervezi a színek és formák
szimmetrikus logikájával.
Így
lesz a kép belső táj, a lelkület álmainak
tisztázott kivetítése.
|
A Ladányi kép, - rendszer s miközben
a mondanivaló bonyolult, összetett, annak képi
jele világos, áttekinthető. Élményemlékezés
környezi a figurát, mely álomkép, nemcsak és
nem elsősorban anatómia. Így kel életre "Auguszta néni", aki
valaki, aki elmerült, aki valamiképpen
megmaradt, egy asszony a tömkelegből. Mindazonáltal
a jellé tömbösített figura valami más is, többlet.
Az ifjúsága. Elmúlt? Igen, a műben mégis fönnmaradt.
|
| A "Kék virágok" festménye
sem egyszerű csendélet, jel a nyárból, jel az
időből, a színes időből. Látszatra is tárgy
csupán a "Kalap
az ablakban" látszatra az, természetesen
valóságosan is - mindazonáltal az élet testiségében,
annak anatómiájában lelkület, olyan kalap,
aki mögött ember áll, - az asszonyember általános
alanya. Mindenki. Leglényege művészetének ars
poeticája, mondhatjuk filozófiája, hogy minden
tárgyi, érzelmi és gondolati jelenség jellé
tisztul, jellé sűrűsödik, - az egész világ,
ahogy művének címe is jelzi: "Signum". |
|
| |
Ternyák
Zoltán színművész Juhász Gyula egyik versét
mondta el,
amely Van Gogh -ról szól.
|
|
|