|
A bronzkapus, ablakosztásával a késő
gótikát idéző kétszintes épület - szemben a
székesegyház délkeleti oldalával - az 1970-es évek
közepétől megkezdett felújítási munkálatok
eredményeként kapta mai formáját. Korábban
Vilt Tibor püspök
végeztetett saját költségén ugyanitt jelentős
rekonstrukciót (1811), mivel a győri vár Napóleon
által elrendelt ágyúzása alkalmával (1809) az itt
álló udvarbíró-ház is súlyosan megsérült.
Az udvari homlokzaton elhelyezett
emléktábla a nemes lelkű püspök jótékony
cselekedetét örökíti meg.
A hangulatos udvar fedett részében
nagyméretű bronz reliefeket (Feminin,
Masculin forma, 1966;
Sibylla, 1966; Tükröződő
napkorong, 1966; Vénusz kagylója, 1966), a
Siratóasszony című kőszobrot (1972),
Janus Pannonius
kisméretű, egész alakos figuráját (1971), a kis
udva-ri, örökzöld
környezetben pedig a
Primavera
(1978) című alkotást láthatjuk.
A műemlékvédelem szép példája, hogy
az udvaron, illetve az épület belsejében a régészek
által a környéken kiásott gótikus és reneszánsz
kőmaradványok, ablak-és ajtókeret-töredékek is
bemutatásra kerültek.
Az állandó kiállítás földszintjén
és emeletén átfogó képet kapunk Borsos Miklós
rajzművészetéről, pályakezdő korszaka festészeti
eredményeiről és több műfajt magába foglaló, teljes
szobrászatáról.
A kapu alatti szélfogótól jobbra,
külön bejáraton közelíthető meg a
Kéry
Ilona-emlékszoba, amely berendezésével és
műtárgyaival az utolsó budai otthon (Úri utca 6.)
egy helyiségét rekonstruálja.
Az épülethez tartozó L-alakú, gyönyörűen
helyreállított pincében valaha boroshordók
álltak, míg egy kisebb helyiségben a káptalani
ítélethozatalig fogva tartott rabokat őrizték.
Monogramjukat és fogságuk évét közülük sokan
belevésték a falba. Ugyancsak fennmaradt az egykori
kút, amelyből az itt élők napi vízigényüket
elégítethették ki. A boltíves falak között ma
művészettörténeti előadások és
gyermekfoglalkozások
zajlanak és itt tartják klubfoglalkozásaikat
a Városi Művészeti Múzeum Baráti Körének
tagjai is. |
